Velemér

Velemér

Velemér neve nem szerepelt az Őrségi falvak között. A legrégebbi történeti feljegyzések viszont arról tanuskodnak, hogy e vidéket több apró falu tarkította. Kimerítő név szerint felsorolás először a XIII. századtól, 1365-66-os évektől származik. A helység neve „fehér fényt” vagy „napsütést” jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az V. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. A Velemér név így tulajdonképpen egy nemesi családnév. 1365-ben a felső-lendvai várat és az Omode család birtokát Széchy Miklós dalmát-horvát bán s Széchy Domonkos püspök adományul kapja a királytól. 1366-i birtoklásának alkalmával sorolják fel a vár tartozékait részletesen. Ezek között szerepel a veleméri kerület, illetve a veleméri völgy, amihez akkor 10 falu tartozott. Ma ebből 5 Szlovénia területén van. Az eredeti helységnév „Szent Trinitas” vagyis szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn. Ez a tény azt bizonyítja, hogy vidéken a környező helyiségek között rangos szerepe volt. A veleméri kerület a XVI. században felbomlott. A terület egy része, köztük ez a falu is a Németújvári Batthyány család tulajdonába került. Az ősi lakosok a templomtól nyugatra a Dania hegyen és az attól délre fekvő mocsaras, nádastól és tölgyestől védett Taplca és Kurtusa dombon laktak. Az erdők kivágása és a török pusztítása után a lakosság lehúzódott a Lóka patak mellé. A Tapolcán talált török kardmarkolatok bizonyítják a török ittlétét. A néphagyomány szerint a basa patak hídja alatt egy Sóos nevű embert lenyakaztatott, mivel nem akart adózni a töröknek. A nép a templomba menekült, de onnan egy magyarul tudó török kicsalogatta őket, és majdnem mindenki elpusztult a kardjaiktól. Az ásatások nem igazolták azt a feltevést, hogy a halottakat a templom alá temették volna. 1686-tól áll rendelkezésre népszámlálásiadat, mely szerint 66 lakossal a Velemér a környék legnépesebb települése volt. 1910-ig a lélekszám folyamatosan nő. Akkor 446 volt, 1910 után, pedig csökken. 1960-ban 282, 1990-ben 114, 2005-ben 85 fő a lakosság száma. A jelenlegi közigazgatási területi beosztás alapján e községet is az Őrség területi egységébe sorolják. Jóllehet régebben nem tartozott oda, ezért a nevét az őrségi falvak egyik régi megnevezésében sem olvashatjuk. 1696-ban a jegyzőkönyv azt rögzítette, hogy Velemér az őrségi körzettel határos. A Tótsághoz tartozik, anyanyelve ekkor is magyar volt. A XVII. század második felétől volt először iskolája. 1830-tól az Őrséget Kogutowitz Károly földrajzi elgondolás alapján kiterjesztette. Így került Velemér is az Őrség egyik községeként az Őrséghez, a Tótságtól mai nevén Vendvidéktől. Az Őrség megnevezés onnan származik, hogy a határszélen élők őrszolgálatot teljesítettek.

Tavak

Vadása tó

Hegyátszentjakab település határában van a Vadása-tó, melyet 1968-ban kezdtek kialakítani, zömmel társadalmi munkában. 4 hektár területen, csodálatos szép környezetben, a hasonnevű patak vizének felduzzasztásával keletkezett. Elnevezése onnét ered, hogy a környéken sok volt a róka, ezek lyukakat ástak a partok mentén, így lett vad-ásta, Vadása-patak, illetve tó. Vize kristálytiszta, a tavat 12 forrás táplálja. A tó kialakulása a 20. század elejére tehető, de az 1920-as évek után teljesen elhanyagolták a területet. 1968. február 6-án délután három órakor a falu klubjában az Őrség múltjáról, jelenéről és jövőjéről folyt beszélgetésen az idős emberek vetették fel, hogy egykoron a Sigray grófnak volt a Vadása-patak völgyében egy tava, ahová néha külföldi vendégeket is hozott. A beszélgetés elindította a helyi lakosság összefogását és megkezdődött az elhanyagolt tó rendbetétele. Azóta is a Vadása tó az Őrség egyik, ha nem a legismertebb üdülőövezete. Csodálatos környezetben fekszik, mely egyben természetvédelmi övezet. Az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai itt futnak össze. A kis előtározó és a nagyobb, strandot is elviselő alsótó egy kettős tó-együttes alkotja. A felső tónál pazar kép fogadja a látogatót: rengetegtuskó vízben, sűrűerdő a parton. Az alsó tó, „A Vadása” teljesen más jellegű: strand és sétáló emberek a parton, jobban érződik az üdülőövezet és a kemping hatása is. A keleti helyeknél kicsit mélyebb a víz. A némileg tagoltabb nyugati parton kis öblöt találhatunk a strand magasságában.

Csesztregi tó

Csesztreg életjelenségeket felmutató település.(a Velemérből kiinduló túraútvonalak egyik állomása) Ami azt jelenti, hogy van iskolája, felújítják a középületeket, s épülnek új magánházak is. Néhány éve kapott valamilyen EO-s támogatást, s abból egy szabadidőparkot létesítettek. Az ürügy talán egy e hely közelében létezett bronzkori falu rekonstruálása volt, s ez az ötlet néhány tájba nem illő, használhatatlan és állandó karbantartást is igénylő ronda épületet eredményezett. Van azonban mellettük egy valamikori bányató (talán vályogvetéshez vették onnan az agyagot?), amelyet elláttak egy stéggel, meg a mély vízhatárát jelző korláttal, s ahol ingyen lehet fürdeni. A képek tanulsága szerint a fiatalok – mit sem törődve a közeli tákolmánnyal – boldogan mártóznak meg a hőséget elviselhetővé tevő habokban. Óh áldott fiatalság és áldott természet.

Sárvíz tó

A Gersakaráti Sárvíz-tó fürdésre és horgászásra egyaránt alkalmas, kellemes hely.

Fekete-tó

A Szalafő, Orfalu és Farkasfa között elhelyezkedő Fekete-tó szigorúan védett terület, amely csak engedéllyel látogatható. Eredetileg ez az egyetlen természetes tava az Őrségnek, mert a többi duzzasztás eredménye. Ez sem igazi tó, hanem a Zala forrásvidéke. Az erdőkkel körülvett lápréten több jégkorszaki maradvány található, például a ritka rovarevő növény, a kereklevelű harmatfű. A „tó” területe mindössze 600 négyzetméter, amit nyáron jóformán szárazlábbal is be lehet járni, esős időben viszont süpped. Romantikus erdők veszik körül.

A monda szerint a Fekete-tó helyén valaha templom állt. Egyszer egy asszony – elkésve a karácsonyi miséről – azt mondta: bárcsak süllyedne el szégyenében. Megtörtént. Azóta minden karácsony éjfélkor a Fekete-tónál csengőszó hallatszik a mélyből.

Nagyréti-tó

Szinetár Miklós írja a „Gerencsérek földjén” C. kötetében, hogy Gödörházán, a Nagyréti-patak völgyében az egykori Nyíresaljai forrás tájékán egy kb. 20évvel ezelőtt mesterségesen készített, 10*10 méteres tavacska található. Ezt sosem láttam, de ha vállalkozó kedvű természetjárók megkeresik és elküldik a fényképet, azt örömmel beillesztem ebbe a cikkbe.

Bárkás-tó

Ispánktól nem messze található a Bárkás-tó, melynek vize fürdésre nem alkalmas, de közelében gondozott, hangulatos erdei pihenőhelyet találunk.

Bajánsenyei-tó

A Kerka-patak felduzzasztásával keletkezett. Az elmaradt rendszerváltás után egy osztrák szerezte meg, aki rendezte és kiépítette a környezetét, azóta Dr. Krammer Szabadidőközpont a neve. Ma horgászni és fürödni lehet itt. A fürdés kezdetben ingyenes volt, majd bérlők értékesítették, akik potom árú belépőjegyet vezettek be. Évente váltották egymást, mert a kis forgalom miatt állítólag veszteségük keletkezett. A közelben szénhidrogén kutak vannak, amelyek meleg vize esetleg segíthet a jövőbeni forgalmon. Ez a strand nagyon egyszerű, ha úgy tetszik, fapados. De a környék fiatalságának ez nagyon megfelel, mert felüdülést nyújt a legtikkasztóbb hőség idején.  

Hársas-tó

A tó a Hársas-patak felduzzasztásával gyönyörű erdei környezetben keletkezett néhány évtizede. Hivatalos neve Máriaújfalusi-víztározó, amit az alatta fekvő faluról kapott, amelyet korábban a patak kiáradó vize időnként elöntött. A Hársasnál szebb fekvésű víztározó aligha van szép hazánkban, de talán távolabb sem. A lélek elcsendesedik és elámul a természet fenségességét tapasztalván. Megbabonázva és szótlanul bolyongunk a tó körüli ösvényen, remélve, hogy a varázslat soha nem ér véget. A völgyzáró gát megoldotta Máriaújfalu árvíz-gondjait, de talán a közeli Szentgotthárd vízellátásába is besegít. Az előre láthatóan ékszerdobozszerű tavat, a néphagyomány szerint az akkori, a nyolcvanas évek végi pártelit szerette volna kisajátítani a maga számára. Ez az állítólagos terv a politikai változások miatt nem valósulhatott meg, a víztároló azonban elkészült, amelyet még abban az évben be is telepítettek hallal. Azóta is s horgászok kedvelt területe. A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért itt is be kell tartani a természetvédelmi előírásokat. Ami azzal a sajnálatos következménnyel jár, hogy egyes halakat nem lehet utántelepíteni, így ezekből csak öreg példányok foghatók. A tó egy részén lehet strandolni, másutt a fürdés tiltva vagyon. A tó csak gyalogosan járható körül, az autót a vízparti parkolóban kell hagyni.

Borostyán-tó

A tiszta víz kiválóan alkalmas fürdőzésre, vízibiciglizésre, csónakázásra. A tó hallban gazdag, az éves telepítés 180-200 kg közötti.

Csendes, nyugodt hely, a környék vadakban és madarakban és védett növényekben gazdag. A vidék kiválóan alkalmas kirándulásra, kerékpározásra, szabadban való sportolásra.
A tó, a vízpart, az őrségi táj nyugalmas pihenést és kiváló érzelmi és szellemi feltöltődést kínál minden látogatónknak. 

Sárdi-tó

Az Őrségbe látogató horgászokat feltehetően érdekli az autóval elérhető távolságban lévő belsősárdi tó. A tó környékét az elmúlt években rendezték, kiirtva a vállig érő bozótot és gazt; egyúttal a tavat is betelepítették halakkal; ponty, amur, keszeg s még további halfajták kerültek a vízbe; ami a halaknak feltehetően nem volt elfogadhatatlan. A tó közepén kis nádszigetek vannak; ez vonzóbbá teheti a terepet a halak számára; talán az amur eszi is a nádat

.

Sárberki-tó

A tó 3 részből áll, melynek eloszlása a következő: A legnagyobb rész egy deformálódott téglatesthez hasonlít, melynek területe 4 ha (1-es tó). Vízmélysége: 2-3 m, de egyes gödrök elérik a 4 - 6 m-t is. A víz mélysége meredeken esik. Partoldala nádassal, gyékénnyel tarkított.
A második rész (2-es tó) a legkisebb (kb. 0, 5 ha), mely a nagy tó részének tekinthető, ugyanis egy 3-4 m széles árokkal össze van kapcsolva a két tó.
Az árok fölött egy gyönyörű fahíd biztosítja az átjárást. Vízmélysége 2-3 m. A harmadik tórész (Rekord tó), a másik két tórésztől elkülönült. Egy kis szűkületen keresztül bő átfolyás történik a nagy tó felé. A területe kb. 1, 5 ha. Vízmélysége 2-3 m, de a nyugati partja mentén egy 4-5 m mély árok húzódik. Jelentős források vannak a tóban. A tavakba természetes befolyás nincsen, a vízszintet a talajvíz, a Kerka mindenkori vízszintje, a források, és az esővíz befolyásolja. A tavak vízszintje tehát állandónak mondható és még vízcsere is történik.

A gyerekeknek homokozó és játszótér teszi feledhetetlenné a Sárberki horgásztavon eltöltött időt.

Őrségi és Vendvidéki ételkülönlegességek

Sokat emlegetett helyi ételkülönlegesség a dödölle. Hozzávalók: 30 dkg burgonya, 20 dkg búzadara, annyi liszt, amennyit felvesz, 25 dkg vöröshagyma, kb. 2-3 dl zsír, só, ízlés szerint. Az elkészítés módja: a burgonyát meghámozzuk, lereszeljük, és sós vízben feltesszük főni. Amikor felforrt, beleengedjük a búzadarát, és pépesre főzzük. Liszttel jól összedolgozzuk, hűlni, szikkadni hagyjuk. Közben az apróra metélt vöröshagymát zsírban megfonnyasztjuk, a megpihent masszát közé szaggatjuk, és sütőben összepirítjuk.

Vend ételkülönlegesség az Ízes gibancia. Hozzávalók: 50 dkg rétestészta, (5 kész réteslap), 10 dkg mák, 20 dkg cukor, 50dkg túró, 10 dkg mazsola, 50 dkg alma, 10 dkg darált dióbél, fahéj vaníliás cukor, 3 dl tejföl, reszelt citromhéj, 2 tojás. A tepsit (legjobb, ha kerámia) jól kikenjük zsiradékkal, majd belerakjuk a tésztarétegeket, amelyek közé tölteléket töltünk a következő sorrendben: dió, alma, túró, mák, alma, dió. Minden réteget jól megkenjük olvasztott zsiradékkal, végül az összeállított gibanciát meglocsoljuk tejföllel, és forró sütőben megsütjük. A töltelék elkészítése: alma: a meghámozott almát lereszeljük, és cukorral félig megdinszteljük, fahéjjal és citromreszelékkel ízesítjük. Túró: a túrót villával összenyomkodjuk, hozzákeverjük a tojássárgáját, a tejfölt, a megmosott mazsolát és a cukrot. Dió: a ledarált dióval megszórt tésztarétegeket is meghintjük cukorral, és meglocsoljuk tejföllel. Mák: a darált mákkal megtöltött tésztalapot megcukrozzuk, vaníliás cukorral ízesítjük, és tejföllel lágyítjuk.

                          Jó étvágyat!

Őrségi Éttermek

Az Őrségben és környékén sok kitűnő étterem van. Az ár alacsony, az adag bőséges, az étel friss és ízletes. Ha az őrségi látnivalókat sorra járó vendég megéhezik, nem kell messzire mennie.

A legfinomabb dödölle titka az, hogy mosolyogva kell készíteni.

Bognár étterem

Megismerhetik, a kirándulok az igazi Őrségi ízeket: az őrségi dödöllét, vasi paprikás pecsenyét, őrségi falatkákat.

Bajánsenye, Határ csárda

                    Éttermünk Bajánsenyén, a település Dávidháza részén, a Magyar-szlovén határ közelében található. Őriszentpéter irányából érkezve a bajánsenyei központon jobbra elindulva - a falut már szinte elhagyva - könnyen ránk talál! Tájjellegű ételek házias ízekkel, vargányaleves hajdinakásával, hajdinalisztből készült málék, dödölle, parasztrétesek, pogácsák, sütemények, télen őrségi disznótoros, csoportoknak turistamenü. Vállaljuk kisebb családi rendezvények -ballagás, keresztelő, stb.- lebonyolítását, rendezvényekre, eseményekre ételkiszállítást. Szíves figyelmébe ajánljuk az étterem melletti, jól felszerelt kis üzletünket, ahol az étterem nyitva tartási ideje alatt -07-22 óráig- elintézheti kisebb-nagyobb bevásárlásait. Családias hangulattal, szolid árakkal várja kedves vendégeit egész évben a Török család!

                   Berek étterem

                   Köszöntjük és meghívjuk, legyen vendégünk éttermünkben egy csodálatos vízi környezetben. Az Őrség
és a vele szomszédos Vendvidék, a Kerka-völgye csalogatja a természetkedvelőket. A Vadása tó, Borostyán-tó, a máriaújfalusi Hársas-tó, a Berek halastavacskái és a bajánsenyei nagy víztározó várja a csónakázást, fürdést, horgászatot és a lovaglást kedvelőket. Velemérvölgy, Magyarszombatfa az ország
egyik legnagyobb fazekasközpontja. Jellegzetes formái, mázai, díszítményei teszik egyedivé az itt készült őrségi kerámiákat, melyek az étterem kedvenc díszítőelemei

.

Kondorfa, Vadkörte étterem

                A hozzánk betérő vendégeket szívélyesen fogadjuk hangulatos kis éttermünkben, ahol kedvükre válogathatnak a bőséges ételkínálatból, melyre a falusi, magyaros ízek a jellemzőek.  Vendégeink biztosan nem távoznak tőlünk kellemesen megtömött bendő nélkül, amit fínom borokkal, egyéb italokkal leöblíthetnek. Éttermünk két különálló egy nemdohányzó, illetve egy dohányzó teremből áll 30-30 fő részére ad helyet. A különterem lehetőséget ad meghitt családi rendezvények, üzleti megbeszélések lebonyolítására. Jó idő esetén a szép kilátást nyújtó 28 fős teraszon is helyet foglalhatnak vendégeink.

Nagyrákos, Alsószeri Csárda

                             A Nagyrákosi Csárda éttermébe betérők nem egyszerűen csak gasztronómiai élményekkel lesznek gazdagabbak, hanem úgy érezhetik, mintha egyenesen a régmúlt Őrségébe csöppentek volna. A csárda korabeli bútorai, a kemence, a sok-sok apró tárgy a múltból mind-mind ok a rácsodálkozásra, a felfedezésre. Nem elég egyszer betérni hozzánk, hisz minden alkalommal újabb és újabb tárgyakat, csodákat fedezhet fel a betérő. Nyári időszakban vendégeink figyelmébe ajánljuk grillteraszunkat, ahol a szabadtéri kemencében, és a grill tűzhelyen készült speciális ételeinkből válogathatnak. Ezt a szolgáltatásunkat 4-20 fõs társaságok előre megrendelhetik.

 (élményszámba menő belső berendezés, finom ételek)

Őrségi Nemzeti Park

A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő területeit öleli fel. Ebből 3104 hektár fokozottan védett. A park igazgatósága 2007. február 1-jétől beleolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságába, azonban 2008 áprilisától ismét önálló.

Az Őrség és a Vendvidék az ország legnyugatibb vidéke, ahol dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást.

A csend és friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó kisparaszti gazdálkodás hagyományai s termékei vonzzák a látogatókat.

A természeti értékekben gazdag tájat, lakóit a természettel harmóniában, értékeinek gazdagításával alakították mai képére. A jellemző épületformáknak egyik szép együttese Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes eredeti helyén és környezetében tekinthető meg. A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont kiállításain tekinthető meg a környék jellegzetes élővilága.

A nemzeti park területének 63%-át borítják erdők. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhető, hogy az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.

Őrségi Nemzeti Park túraútvonal ajánlatok

Az Őrségi Nemzeti Park területén a K, P, S, Z jelzésű turista útvonalak vezetnek keresztül, melyek szabadon látogathatóak. Az ismertetett túrák az Őrség, a Kőszegi-hegység jellemző természeti, néprajzi, kultúrtörténeti értékeinek élményszerű megismerését célozzák. Az egyes túrák időtartamának meghatározása átlagos, 4 km/óra menetsebességgel számolva és a látnivalók kényelmes megismerésének igényével történt. A túraútvonalak leírásánál a távok mellett az adott túra nehézségi fokától függően megjelöljük, hogy az a tapasztalatok szerint milyen kondícióval teljesíthető.